Trux Béla: A templomos lovag (Akkon I.)
Azt hiszem a legtöbb olvasónak megakad a szeme a könyv borítóján, és elgondolkozik az ember ha még azt is tudja, hogy az író első regényét láthatja a polcon. Én sokáig nézegettem Trux Béla könyvét, szerencsémre egy kedves ismerősöm kölcsönadta nekem, így belevethettem magam az olvasásba.
Tristan von Zorn beleszeret egy nemesi lányba, Susanne-ba. Nem lát, nem hall a szerelemben, éppen ezért olyan dolgot művel, ami nem egyezhető össze egy fiatal lovag életével. Menekülnie kell, és csak egyetlen kiutat lát maga előtt, ha beáll a Templomosok lovagrendjébe. Vagyonát átadva a Templomnak, elhajózik a Szentföldre, hogy bűnbocsánatot kapjon szörnyű tettéért.
Nagyon sok embernél olvastam, hogy a regény első 100 oldala elég romantikusra sikeredett. Ezt csak megerősíteni tudom, nagyon nehezen haladtam az olvasással. Úgy éreztem, hogy az író vagy túl írja az adott szituációt, vagy átlép fontos dolgokon. Szerencsére amikor a fiatalember belép a Templom kapuján megváltozik a könyv hangulata. Romantikus könyvből történelmi regény válik.
Érezhető, hogy az író hatalmas tudással rendelkezik a könyvben megírt időszakról. Nekem átlagos a tudásom a keresztes háborúkról, így persze ismerős néhány név, illetve történelmi esemény a regényben. A hiányosságaim egyáltalán nem zavaróak olvasás közben, hiszen olyan korhű leírást kaptam a fegyverekről, lovakról, ruhákról, élelmiszerekről és számos dologról, ami kivívja az elismerésemet az író felé. Sőt úgy éreztem, hogy Tristan élete szinte keretbe foglalja a Mennyei Királyság történelmét. Nem is a fiatal lovag a fontos, hanem maga Akkon, na meg persze a Templomosok.
Tristan igazán szerethető főhős, még akkor is, ha azonosulni, és megérteni elég nehezen tudtam. Az 1200-as évek vége felé azért elég keménykötésű férfiak éltek, az ilyen széplelkű fiúk nehezen tudtak volna boldogulni. Ebben a regényben nemcsak romantika, hatalmas véres csaták vannak, hanem egy cseppnyi misztikum is, ami a folytatásban biztos nagyobb szerepet kap majd.
A könyv nyelvezete megfelelő, hiszen nem lenne hiteles a történet, ha a mai szófordulatokat használta volna az író. Azt is mondhatnám, hogy az író részletekre menően írja le a cselekményt, néha többször is utal ugyanarra a dologra. Gondolom a hangsúlyozás miatt, de nekem ez néha zavaró volt.
Összességében azt mondhatom, hogy egy igazán jó történelmi regényt olvashattam. Kíváncsian várom a folytatást.
Érezhető, hogy az író hatalmas tudással rendelkezik a könyvben megírt időszakról. Nekem átlagos a tudásom a keresztes háborúkról, így persze ismerős néhány név, illetve történelmi esemény a regényben. A hiányosságaim egyáltalán nem zavaróak olvasás közben, hiszen olyan korhű leírást kaptam a fegyverekről, lovakról, ruhákról, élelmiszerekről és számos dologról, ami kivívja az elismerésemet az író felé. Sőt úgy éreztem, hogy Tristan élete szinte keretbe foglalja a Mennyei Királyság történelmét. Nem is a fiatal lovag a fontos, hanem maga Akkon, na meg persze a Templomosok.
Tristan igazán szerethető főhős, még akkor is, ha azonosulni, és megérteni elég nehezen tudtam. Az 1200-as évek vége felé azért elég keménykötésű férfiak éltek, az ilyen széplelkű fiúk nehezen tudtak volna boldogulni. Ebben a regényben nemcsak romantika, hatalmas véres csaták vannak, hanem egy cseppnyi misztikum is, ami a folytatásban biztos nagyobb szerepet kap majd.
A könyv nyelvezete megfelelő, hiszen nem lenne hiteles a történet, ha a mai szófordulatokat használta volna az író. Azt is mondhatnám, hogy az író részletekre menően írja le a cselekményt, néha többször is utal ugyanarra a dologra. Gondolom a hangsúlyozás miatt, de nekem ez néha zavaró volt.
Összességében azt mondhatom, hogy egy igazán jó történelmi regényt olvashattam. Kíváncsian várom a folytatást.
8/10
Köszönöm a könyvet Borga!
Megjegyzések