Adrian Barnes: Álmatlanok (...szösszenet)

Csak egy percre, de próbáld elképzelni, hogy este nem tudsz elaludni. Egész éjjel fent vagy, forgolódsz az ágyban. Másnap reggel rádöbbensz arra, hogy a világon néhány ember kivételével senki nem tudott aludni. És ez még nem mindegy, mert nincs megoldás erre a problémára, továbbra is képtelen vagy elaludni több milliárd emberrel egyetemben. Belegondoltál???

Paul éli az egyszerű életét a barátnőjével egyetemben, amikor egyik napról a másikra kiderül, hogy képtelen a világ az alvásra. A kezdeti meglepődés után hamar a világrend felbomlását láthatja maga előtt az olvasó. Úgy ahogy a nagykönyvben le van írva, klisékkel teli mozgalmas napokat kapunk az írótól. Persze mit várnánk a társadalmaktól, amikor szembesítik őket, hogy hat nap múlva bekövetkezik az alvásdeprivációs pszichózis, és négy hét után meghalnak. Csak épp addig mindenki kikészül, megőrül, képzeletei lesznek. 
Paul szemszögéből olvashatjuk a történéseket, és a könyv főszereplője szinte kívülállóként jeleníti meg az apokaliptikus napokat. Nem meglepő ez, hiszen Ő Álmodó, végtelen haragra gerjesztve a tömeget, akik egyre jobban elszakadnak a valóságtól.

Micsoda potenciál van ebben a könyvben!! Még akkor is, ha már rengetegszer találkozhattunk hasonló témával, és megoldásokkal. Mégis dühös vagyok:
  • mert a szereplők kidolgozása valahogy a könyv közepétől elnagyolt lett,
  • mert ellentmondást érzek a cselekményben, ha nem tudnak aludni az emberek, akkor a szervezettség áll a legmesszebb tőlük,
  • mert habzsoltam addig a lapokat, amíg az első 10 napról olvashattam, utána úgy éreztem, hogy az írónak is sikerült ebbe a fura alvásmentes állapotba kerülni. 
  • klisék végtelen tárát felsorakoztatva a 224 oldalon keresztül megfordult a fejemben, hogy talán novellaként kisebb terjedelemben jobb lenne a cselekmény

Mégis a könyv nyomasztó hangulata beszippantott, és nem engedett el. Akaratlanul is elgondolkoztam az álmatlanságon, még az emlékeimet is előhívtam, hiába gyakorló anya vagyok (gyerkőc 2 éves koráig alvásmegvonásba volt részem). Hazudnék ha azt mondanám, hogy tetszett, de azt sem mondhatom hogy annyira rossz volt. Csak csalódtam, mert sokkal, de sokkal jobb regényt lehetett volna ebből írni. Az eleje tényleg ígéretes...
7/10
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2014
Terjedelem: 224 oldal

Megjegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerű bejegyzések