Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa (Isteni városok 1.)

Egy ideje a polcon figyel ez a könyv, és csak azért vettem a kezembe, mert a kiadó már a második részét reklámozza, én meg nem tudtam eldönteni, hogy folytatom a sorozatot vagy nem. Az igazság az, hogy egyszer már belenéztem, de pont a könyv elején található bírósági tárgyalás nemcsak a polisz kormányzójának a türelmét vette el, hanem az enyémet is. Csak egy kicsit unalmas. ;-) Szerencsére csak azt a néhány oldalt kell kibírni, és hirtelen egy izgalmas cselekmény kellős közepébe találtam magam.

Bulikov régen az istenek városa volt, de most már csak halvány képe az eredetinek, mert amióta Szajpúr leigázta a Kontinenst, és a kadzs megölte az isteneket, véglegesen megváltozott a világ. Az elnyomókból elnyomott, és az elnyomottakból új uralkodó réteg alakult ki, a világ pedig kifordult önmagából, elpusztítva azokat a dolgokat/lényeket, amiket a régi istenek hoztak létre. Szajpúr tűzzel-vassal űzi a mágiát, még beszélni sem lehet róla, mert hamar a börtönbe találhatja magát az ember. A történelmet a győztes átalakítja, és csak néhány kiváltságos ember férhet a tudáshoz, többek közt a nagy tiszteletnek örvendő Efrem Pangyüi, akinek a halálával kezdődik ez az igazán érdekes történet. Szajpúr egy titkos ügynököt küld álcázva Bulikovba, akinek az lesz a dolga, hogy megfejtse a halálesetet. Shara, az ügynök, nem is gondolja, hogy jelenlétével felborít mindent, és kénytelen rájönni arra, hogy amit tanult az őseiről és a világról, nem biztos, hogy igazak. 

Politikai intrikák, mágia, régi istenek egyvelege került a lapokra. Nekem folyamatosan a régi Szovjetunió jutott eszembe a nagy forradalmával, amikor mindent eltörölt ami értékes volt, többek közt a hitet is. Szajpúr ugyanezt műveli, elpusztít mindent amit fenyegetésnek észlel, bele se gondolva, hogy a tudást nem elzárni, hanem mindenki számára elérhetővé kell tenni. 
Az író egy csodás várost jelenít meg, ahol az égbe ágaskodó lépcsők torzók módjára maradtak fent, így hirdetve a régi, csodás várost, ahol 6 isten követői együtt éltek, isteneik csodáival egyetembe. Az itt élő emberek emlékezni akarnak a múltra, és ehhez a csonka város segítséget nyújt.
A szereplőket hamar megkedveltem, Shara alakja számomra jól kidolgozott, és jókat derültem azon, amikor levezette a feszültségét. Körülbelül én is úgy néztem a lapokra, ahogy Sharára néztek a többiek. ;-) 
A kormányzó, Mulaghesh egy vérprofi, én Scalzi John Perry (Vének háborúja) szereplőjéhez tudom hasonlítani. Kemény legény, pardon csajszi, akinek még ráadásul humora is van. Sigrud pedig maga a nyers erő, szívesen olvasnék róla is többet.
A cselekmény a kezdeti dög unalmas (számomra) felvezető után izgalmassá válik. Ahogy Bulikov lassan leleplezi titkait, úgy Shara is megismeri múltját, és el kell dönteni, hogy mihez kezd ezzel a tudással. Csak örülni tudok annak, hogy a második részt már februárban a kezembe vehetem, mert bevallom nagyon érdekel mi lesz Shara, és Mulaghesh sorsa.
9/10
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2016
Terjedelem: 446 oldal
Fordította: Huszár András

Megjegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerű bejegyzések