Sarah Lotz: A Hármak (A Hármak 1.)

Nos kérem szépen adva van egy apokaliptikus-misztikus regény, amiben egy múltban játszódó repülőgép katasztrófasorozatot olvashatunk. A történet 2012. január 12-én kezdődik amikor 4 utasszállítógép is lezuhan, Fekete csütörtökként bevonulva az emberiség történelmébe. A repülőgép szerencsétlenségeket mindösszesen 3 gyerek élte túl, valami csoda folytán.  Mindegyik gépen 1-1 gyerek maradt életben, kivéve a Dél-Afrikában lezuhanó repülőt, ahol nem volt túlélő. Az életbemaradásuk már egy csoda, de a kedélyeket még egy hír borzolja. Tudniillik a Japánban lezuhanó gépnek még volt egy életben maradt utasa, az amerikai Pamela May Donald, aki haldoklása közben egy zavaros üzenetet küldött lelkipásztorának, amiben a túlélő fiúról beszél. 
Elspeth Martins oknyomozó újságíró által megírt dokumentumregény oldalain nyílik meg előttünk a cselekmény. Már a címe is sokatmondó: Fekete Csütörtök a katasztrófáktól a konspirációkig, Betekintés a Hármak jelenségébe. Interjúk, Skype-beszélgetések, csetelések jelennek meg Elspeth könyvében, amiből lassan kiderül mi történt a repülőgépekkel, mi lesz a túlélő gyerekekkel. Az amerikai lelkipásztor felhasználva az üzenetet, hatalmas tömegeket megmozgatva állítja, hogy a 3 gyerek valójában az Apokalipszis lovasai. Mások földönkívüliek támadásának gondolják a légi katasztrófákat, a gyerekeket pedig idegeneknek. Ebben a káoszban próbálják a rokonok megvédeni a túlélőket, nem megbolondulni a tömeghisztériától. Sikerül-e, illetve van-e valami alapja bármelyik teóriának is?

Nagyon, de nagyon szeretem az apokaliptikus-misztikus könyveket. Olyan jó borzongani olvasás közben, esetleg még el-elgondolkozni azon, hogy talán tényleg bekövetkezhet minden amiről olvasok. Így voltam most is. Hatásos nyitással indul a regény, biztosítja, hogy jó darabig le se tedd a kezedből. Csak úgy habzsoltam a lapokat, és elkezdtem kellően borzongani is. A riportregényként megírt történet jó ötlet volt, mintha élőben láttam volna az egész történetet. Aztán úgy a könyv közepe táján, amikor már eléggé lelassult számomra a sztori, már vártam a nagy csattanót, a finálét. Merthogy baromi nagy csinnadrattával indul az egész, és ehhez valami igazán ütős véget is illik kreálni.  De csak nem akart eljönni a vége, és amikor mégis, akkor csak néztem hogy mi van. Na nem azért mert olyan jó volt, hanem azért, mert nem azt kaptam amit vártam. Egy csomó kérdésre nem kaptam választ, és a kételyek rendesen gyötörnek. Amit remélem megválaszol az írónő a következő részben, a Day Four-ban. Merthogy ez is sorozat kérem szépen! Csak adják ki magyarul is. 

Igazából a szereplők nem kerültek hozzám közel, köszönhetően a dokumentumregény szerkezetnek. Itt az a cél, hogy a kétely ott mardossa az olvasó belsejét, és gondolja végig, hogy valójában mi lehet a megoldás. Hát engem mardosott rendesen! Minden hibája ellenére, én élveztem az olvasását.
8/10
Kiadó: Kulinária
Kiadás éve: 2015
Terjedelem: 460 oldal

Megjegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Népszerű bejegyzések